ESGinfo.hu

Paradigmaváltás a minőségügyben panelbeszélgetés

A minőségügy és a minőségügyi vezetők szerepe és felelőssége a minőségorientált vállalkozások és szervezetek működésében. Hogyan vagyunk felkészülve az ESG bevezetésére és működtetésére?

Moderátor: Rózsa András, ISO 9001 FÓRUM Egyesület elnök

Résztvevők:

Lehotainé Zsuzsanna – BorsodChem Zrt., Director Quality Management

Zörényi Ágnes – HungaroControl Zrt., SQM rendszerfejlesztő és monitoring csoportvezető

Zalay Miklós – BKM Zrt., Integrált rendszerek vezető

Takács Zsolt – esginfo.hu, ESG szakértő, CEO

Kristófik Arnold – Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft., Product SQM & HSE Director

Somogyi Péter – Continental Automotive Hu, Head of Quality Managerment and EHS

A penelbeszélgetés fő témája a címben is megfogalmazott paradigmaváltás volt: Az ISO irányítási rendszereket kiegészíti az ESG vagy különálló rendszer, esetleg magába foglalja az ISO rendszereket?

Az ESG tv. célja, hogy:

• támogassa az európai zöld megállapodás megvalósítását, valamint biztosítsa azt, hogy a jogi szabályozás összhangban legyen az Európai Unióban hatályban lévő fenntarthatósági keretrendszerekkel, szabványokkal és szabályozásokkal, figyelemmel a nemzetközi számviteli elvekre is;
• a vállalatok megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, továbbá az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, és átfogó információkkal rendelkezhessenek a gazdasági szereplők a fenntarthatóság és az egységes vállalati felelősségvállalás helyzetéről és jövőbeli irányairól;
• időben felkészítse a magyar vállalatokat versenyképességük megőrzésére.

A beszélgetés résztvevői a következő kérdésekkel foglalkoztak:

• Melyek azok a sarokpontok, elkerülhetetlen feladatok, amelyeket a vállalkozásoknak be kell tartaniuk, azaz mit kell tenni és mire kell felkészülni?

• Az ESG kérdőív milyen lényeges elemeket tartalmaz és milyen ESG-szempontú adatgyűjtés- és kezelés válik kötelezővé?
• Az ESG-törvény módosítása lehetővé teszi a konszolidációs mentességet – azaz, ha egy anyavállalat vállalja a kötelezettségek teljesítését a leányvállalatra vonatkozóan is, utóbbi mentesül a beszámolókészítés kötelezettsége alól – az átvilágítási kötelezettség ettől függetlenül továbbra is fennáll.
• A jogalkotó a tanúsítói függetlenség további erősítésére is törekszik, meghatározza, hogy nem csupán maga a tanúsító, de annak kapcsolódó személye sem végezhet ESG tanúsítási vagy minősítési munkát azon jelentések tekintetében, amelyek kapcsán a megelőző 2 évben tanácsot adott.

Takács Zsolt az ESGinfo.hu vezető szakértője főleg az alábbi kérdést és lehetséges válaszokat vetette fel:

Miben különbözik egy szervezet ESG-re való felkészülése egy hagyományos ISO tanúsításra valófelkészüléstől?

• Az ISO menedzsment rendszerekre vonatkozó szabványkövetelményél több szinttel magasabb jogi kötelezettségteljesítéséről van szó, ez pedig a törvény, pontosabban EU irányelv melléklete az ESRS jelentéstételi szabvány (szerencsétlenül szabványnak nevezi a törvény, de ez inkább egy utasítás vagy követelményrendszer).
• Jogi következményei vannak a nem teljesítésnek, hatóság ellenőrzi a teljesítést (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – SZTFH).
• Komplex felkészülést kíván a teljes szervezettől, első sorban az interdiciplinális megközelítésekben (pl. társadalmiügyek, fenntarthatóság, sokszínűség, bevonás, de akár az etika és antikorrupció is ide tartozik)
• Adatvezérelt: digitális érettséget és transzformációt is megkövetel a szervezettől (új szakmák pl.: data scientist,material compliance, karbonlábnyom)
• Meglévő rendszerek esetében bele kell illeszteni, de valójában fordítva lenne szükséges: az ESG-be kellene illeszteni az IR vagy IIR-t.
• A vezetők és munkatársak kulturálisan nincsenek felkészülve a soft elemek, a sokszínűség, a diverzitás és bevonáskezelésére. Míg az ISO rendszerek jobbára folyamatokat, eljárásokat, dokumentumokat írnak le, azok betartását követelik meg. Kulturális és gondolkodásmódbeli váltásra van szükség.
• A bevezetés szükségességéről és a teljes szervezetre való (pozitív) hatásáról sokszor a vezetők sincsenek meggyőződve
• Végül: külföldi anyavállalat esetén az anyavállalat nem érti (és nem fogadja el), hogy a magyar ESG törvénynek valómegfelelés itt leányvállalati szinten követelmény, míg az anyavállalat országában még nem az (pl. Németország stb.)

További részletek:

https://www.isoforum.hu/Programok/XXXI-Nemzeti-Minosegugyi-Konferencia